Szabó, Martina Katalin; Ring, Orsolya; Nagy, Balázs; Kiss, László; Koltai, Júlia; Berend, Gábor; Vidács, László; Gulyás, Attila and Kmetty, Zoltán: Exploring the Dynamic Changes of Key Concepts of the Hungarian Socialist Era with Natural Language Processing Methods, Historical Methods: A Journal of Quantitative and Interdisciplinary History., 2020. https://doi.org/10.1080/01615440.2020.1823289

The analysis of social discourses from the perspective of historical changes deserves special attention. Such a study could play a key role in revealing social changes and latent narratives of those in power, as well as understanding the underlying social dynamic in a given period. Until recent years, such issues have been analyzed mainly using a qualitative approach. In our paper, we present a new way of revealing/discovering and interpreting social discourses using an advanced NLP method called word embedding. Based on word similarities, we can understand the main structural frames of a given system, and using a dynamic approach, we can reveal the social changes of a historical period. In our study, we created a large corpus from the Hungarian “Pártélet” journal (1956–89). This was the official journal of the governing party; hence, it represents not just a media discourse of the era but the official discourse of the government, too. One of the main focal points of our research is to study the evolution of the semantic content of some of the concepts related to the topics of agriculture and industry, which are two central notions of the examined era.

Kmetty, Zoltán; Vincze, Veronika; Demszky, Dorottya; Ring, Orsolya; Nagy, Balázs; Szabó, Martina Katalin: Pártélet: A Hungarian Corpus of Propaganda Texts from the Hungarian Socialist Era, 12th International Conference on Language Resources and Evaluation. Marseilles, 2020

In this paper, we present Pártélet, a digitized Hungarian corpus of Communist propaganda texts. Pártélet was the official journal of the governing party during the Hungarian socialism from 1956 to 1989. Hence, it represents the direct political agitation and propaganda of the dictatorial system in question. The paper has a dual purpose: first, to present a general review of the corpus compilation process and the basic statistical data of the corpus, and second, to demonstrate through two case studies what the dataset can be used for. We show that our corpus provides a unique opportunity for conducting research on Hungarian propaganda discourse, as well as analyzing changes in this discourse over a 35-year period of time with computer-assisted methods.

Kiss László: Bélyegek a szocialista rendszer(ek) szolgálatában. Propaganda, legitimáció és bélyegkiadás a Rákosi- és a Kádár-rendszerben., FONS Forráskutatás és Történeti Segédtudományok folyóirat, 2020.

A postai bélyegek történeti forrásértékét az utóbbi években viszonylag széles körben felfedezték. Részletes elemzések mutatták be egyes országok bélyegkiadásának jellegzetességeit, a bélyegeken megjelenő ikonográfiai elemek politikai hátterét, összehasonlító munkák tárták fel az eltérő fejlődési utat bejárt államalakulatok bélyegkiadásának hasonlóságait és különbségeit. A tanulmány a magyarországi szocialista rendszer két korszaka, közkeletű elnevezéssel a „Rákosi-kor” és a „Kádár-kor” bélyegkiadását vizsgálja abból a szempontból, hogy a bélyegek által megjelenített tartalmak milyen politikai üzenetet hordoztak; másképp fogalmazva, milyen képet kívánt mutatni Magyarországról a Rákosi- és a Kádár-korszak bélyegkiadása. A két korszak bélyegkiadása kapcsán arra keresi a választ, hogy megfigyelhető-e a „kádári konszolidáció” hatása a bélyegek által közvetített vizuális propagandában.

Ring Orsolya – Kiss László: Agrárpolitikai kihívások és jogszabályalkotás a korai Kádár-korban Történeti források szövegelemzése és szövegbányászati vizsgálata, Digitális Bölcsészet, 2020. https://doi.org/10.31400/dh-hun.2020.3.1030

Tanulmányunkban a magyarországi kollektivizálás második hullámát egy, a társadalomtudományban használatos módszer adaptálásának segítségével vizsgáljuk, rámutatva, hogy a nagy adatbázisok elemzése milyen nagyobb, általánosabb történettudományi összefüggések levonására kínál lehetőségeket. Majd ugyanezt a kutatási kérdéskört egy szövegbányászati módszer, az úgynevezett topikmodellezés alkalmazásával elemezzük. Írásunk célja annak illusztrálása, hogy az egyre nagyobb számban elérhető digitális gyűjteményeknek a hazai történettudomány számára még részben újfajta módszerekkel történő elemzése milyen lehetőségeket és korlátokat rejt magában. Elemzésünk a korai Kádár-korszak agrárpolitikai jogszabályalkotásának vizsgálatát végzi el, arra a fő kutatási kérdésre keresve a választ, hogy milyen módon tükröződik vissza a jogszabályalkotásban a korszak gazdaságpolitikája, milyen módon reagált a jogszabályalkotás a korszak gazdaság- és társadalompolitikai változásaival kapcsolatban felmerülő szabályozási igényekre. A témaalapú osztályozás mellett szövegeinket szövegbányászati módszerekkel is vizsgálat alá vesszük, elemzésünk harmadik részében pedig kísérletet teszünk a két módszer kombinálására – azzal a céllal, hogy összefüggést találjunk a CAP-kódkönyvben meghatározott közpolitikai topikok, konkrétabban az agrárpolitikai altopikok, valamint a topikmodellezés során kapott témák között.

Kiss László – Ring Orsolya: A Kádár-korszak „arcai”. Magyar politikusok médiareprezentációja 1957 és 1989/90 között., Politikatudományi Szemle 31. Évfolyam 2022/4. szám, 2022

A tanulmány a Kádár-korszak politikai elitjének médiamegjelenését vizsgálja szövegbányászati eszközökkel. Bemutatja a korszak politikai reprezentánsainak körét, és kapcsolatot keres a médiamegjelenések aránya és az egyes részidőszakok politikai viszonyai, a szereplők politikai erejének változása között. A vizsgálat során a Népszabadság címoldalaiból készített korpuszon végeztünk névelem-felismerést, és az így kapott névlistát vetettük elemzés alá. A korszakon belüli belső politikai harcok eredményeként végbemenő személycserék, kinevezések és leváltások kifejezetten jól lekövethetők a politikusok médiareprezentációja alapján. A korszaknak nevet adó Kádár János vezető szerepe végig látszik; a vezetésből eltávolított politikusok a médiából is eltűnnek, a pozícióba kerülő politikai frakciók képviselőinek médiaszereplése pedig megnő. A médiamegjelenések gyakoriságát a formális pozíció és a tényleges politikai erő együttesen befolyásolja. A Népszabadság címlapján való gyakori megjelenés esetén következtetni lehet az aktuálisan magas pozíciót be nem töltő politikusok látens politikai erejére is.

Kiss László és Ring Orsolya: A „Kádár-korszak” jogszabályalkotása az adatok tükrében (1956. november – 1989. október), Jog-Állam-Politika 2022/4. Szám, 2022. https://doi.org/10.58528/JAP.2022.14-4.3

A tanulmány a Magyar Népköztársaság hivatalos lapjában, a Magyar Közlönyben megjelent jogszabályokat elemzi a jogforrástípusok és a közpolitikai napirenden lévő témák szerint. A vizsgált időszak 1956 novemberétől 1989 októberéig – a Magyar Szocialista Munkáspárt megalakulásától annak megszűnéséig – tart. Az időszak alatt összesen 13 755 jogszabály jelent meg a lapban. Az Országgyűlés jogalkotása jelentéktelennek mondható az Elnöki Tanács és a Minisztertanács hasonló tevékenységéhez képest. A legfontosabb közpolitikai területek közül az agrárpolitikát, a foglalkoztatáspolitikát, a pénzügy- és kereskedelempolitikát, valamint nagymértékben a makrogazdasági politikát is elsősorban miniszteri vagy minisztertanácsi rendeletek szabályozták. A párthatározatok elemzése, amely nem tekinthető önálló jogforrásnak, azt mutatja, hogy a párt „de facto kormányzati” tevékenysége is meglehetősen széleskörű volt, a közpolitika szinte minden területére kiterjedt.

Kiss László: A humor, mint a közpolitika tükre. A Ludas Matyi propagandatevékenysége 1945-90 között, Korall 2023/4, 2023.

A karikatúra, mint elsődlegesen vizuális forrás elemzése során a legtöbb munka a képi megjelenítés jellegzetességeivel foglalkozik, a szöveges tartalmat, illetve a teljes karikatúrát jellemző tematikát a képi megjelenítés kiegészítőjeként vizsgálják. A vizuális elem fontosságát nem kétségbe vonva azonban kijelenthetjük, hogy a politikai karikatúra ereje nem csak annak vizualitásában rejlik. A karikatúra közlése, mint egyfajta „puha”, vagy rejtett politizálás, már a témaválasztás révén befolyásolja a fogyasztók gondolkodását. Témaválasztása a közbeszéd, (a „köznevetés”) tematizálásával fontos közvélemény-formáló, tehát már önmagában véve is propagandisztikus szerepet tölthet be. A tanulmány a Ludas Matyi 1945 és 1990 közötti címlapkarikatúráit elemzi  egy eddig elsősorban a politikatudományban használt kategóriarendszer, a közpolitikai kódok (CAP – Comparative Agendas Project használatával. Az elemzés újdonsága abban rejlik, hogy a közpolitikai kódolás révén a Ludas Matyi által kifejtett politikai propaganda párhuzamba állítható az egyes történelmi korszakok általános politikai folyamataival, az egyes politikai aktusok közpolitikai tartalmával, illetve a (kifejezetten politikai) sajtó tartalmával is. A Ludas Matyi címlapkarikatúráinak közpolitikai kódok mentén történő elemzése révén kiválóan látható a Rákosi- és a Kádár-korszak eltérő közbeszéd-tematizálási igénye, a Rákosi-korszak társadalmi mozgósítási, majd a Kádár-korszak lecsendesítő, konszolidáló, a társadalomnak az operatív politikától való eltávolítását célzó propagandatevékenysége.

Kiss László: Kádermegmaradás és pozíciókonvertálás. FONS: Forráskutatás és történeti segédtudományok. 30. 31-63. 2023.

A munka az államszocialista rendszer pozíciórendszerén belül felismerhető kapcsolatokat, az egyes életutakon belüli mobilitási jellemzőket, a pozíciótípusok (pozíciócsoportokba sorolt pozíciók) életpályán belüli együttes vagy egymás utáni megjelenését vizsgálja. A vizsgált pozíciócsoportokat hálózatelemzési megközelítésben, egy egységes „pártállami pozícióhálózat” részeként kezeljük. Az archontológiai adatbázis felépítéséhez először meghatároztuk azon pozíciók körét, amelyet a pozicionális elitvizsgálat szempontjából ha nem is feltétlenül „elitképző” jellegűnek, de egy elitcsoport leíró vizsgálata kapcsán relevánsnak tartottunk. A pozíciók körének meghatározása során a szocialista rendszer duális, illetve „hármas” struktúrájából indultunk ki. A párt-, az állami és a tömegszervezeti (a korszakban társadalmi szervezeti) hierarchiák mellett egyéb pozícióköröket is bevontunk a vizsgálatba. Az adatbázis részét képezik a kulturális és tudományos szektor csúcsán elhelyezkedő pozíciók: a Magyar Tudományos Akadémia tagság, az egyetemi rektori és a legfontosabb közművelődési szervek vezetői pozíciói; az egyházvezetői tisztségek, vizsgáljuk a külképviseletek élén dolgozó „diplomataelitet”, valamint az állami nagyvállalatok vezérigazgatóit is.